Turizmus

• Georgia (Grúzia)

Grúzia magas hegyi területei (elsősorban Svaneti, Khevsureti, Tusheti, valamint Kazbegi térsége) turisztikailag rendkívül érdekesek, sok egyedülálló élményt nyújtanak. Négykerék-meghajtású terepjáróval számos gyönyörű kirándulóhely biztonságosan megközelíthető. Biztonságos kirándulások tehetők a megfelelő infrastruktúrával ellátott nemzeti parkokban, amelyek országszerte megtalálhatók. 　　Nyomatékosan felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a turisták készüljenek fel és tájékozódjanak a térség sajtosságairól, mielőtt utazásukat megkezdik. Lehetőség szerint a turisták számára könnyen elérhető kirándulási célpontokat keressék, komolyabb kirándulást a Kaukázusban magas hegyi térségeiben csak megfelelő tapasztalatok birtokában, jó egészségi állapotban, komoly felszereléssel, élelmiszerkészletekkel, meleg ruházattal, lehetőség szerint helyi túravezetővel tegyenek. Fontos a helyi lakossággal való kapcsolattartás lehetősége, s annak elkerülése, hogy lakatlan területekre tévedjenek. 　A nemzeti parkok területein kívül eső kaukázusi hegyekben rendkívül veszélyes a terep, az erdőkben sok a vadállat, s minden évben számos külföldi turista az életévével fizet a kalandozásokért. A helyi hatóságok, a rendőrség eszközei a bajba jutott turisták felkutatására korlátozottak, egyes területekre megfelelő felszerelés és infrastruktúra birtokában maguk sem lépnek be. Sok külföldi turista eltéved, ezért hegyi mentőosztagok kiküldésére nincs minden esetben lehetőség és kapacitás.

Georgia természeti különlegességekben gazdag ország, a természetjárók és kirándulni vágyók részére rendkívül sok lehetőséget kínál. Ahhoz azonban, hogy a kirándulni vágyó el is jusson a természeti szépségek közelébe az utak rendkívül rossz minősége, elhanyagoltsága miatt az esetek többségében négy kerék meghajtású terepjáróval kell rendelkeznie. Az ország tengerpartja Batumi környékén kavicsos, Batumitól északabbra homokos. Ennek a homoknak az a különlegessége, hogy vastartalmú és mágneses, ezért alkalmas az ízületi bántalmak gyógyítására. A nagyközönség számára megnyitott sportcentrumok, uszodák száma viszonylag kevés, az intézmények higiéniai színvonala, és felszereltsége számos kívánni valót hagy maga után. Georgiára nem jellemző a tömegsport. A kerékpározás a fentiekben ismertetett közlekedési „kultúra” miatt egyáltalán nem lehetséges, kerékpárosokat szinte sehol nem is lehet látni. Georgiára nem jellemzőek a nagy bevásárló és szórakoztató központok, multiplex mozik (Tbilisziben két nagyobb bevásárló központ van: a város északi részén található „Tiblisi Mall” és a város délkeleti részén található „East Point”). A mozikban hetente több alaklommal is lehetőség van a filmeket eredeti nyelven megnézni. Tbilisziben orosz nyelvű színház is működik, de a színház programja csak ritkán változik. 

Georgiában a városi tömegközlekedés nem drága, de meglehetősen átláthatatlan és kaotikus. A tömegközlekedés igénybevételét nehezíti az is, hogy a járműveken elhelyezett útvonaltáblák georgiai nyelvűek. A szovjetrendszerből megmaradt az iránytaxik, „marshrutkák” hálózata. Az iránytaxik a megadott útvonalon gyakorlatilag bárhol megállíthatóak, nem kevés bosszúságot okozva ezzel a közlekedés többi résztvevőjének. A Tbiliszi metróhálózat két vonalból és 22 földalatti állomásból áll. A metró használata teljes mértékben biztonságos. A városi és a vidéki utak minősége, és a vidékre vezető utak mentén az út menti szolgáltatások színvonala igen sok kívánnivalót hagy maga után, a hegyi utak az esőzéseket, havazást követően hosszú időre járhatatlanná válhatnak. A közlekedési szabályokat a helyiek gyakran szabadosan értelmezik, sok helyütt hiányoznak az útburkolati jele.

• Örményország

Örményország természeti különlegességekben gazdag ország, a természetjárók és kirándulni vágyók részére rendkívül sok lehetőséget kínál. Ahhoz azonban, hogy a kirándulni vágyó el is jusson a természeti szépségek közelébe, az utak rossz minősége, elhanyagoltsága miatt az esetek többségében négy kerék meghajtású terepjáróval kell rendelkeznie. Az országra - különösen vidéken - nem jellemzőek a nagy bevásárló és szórakoztató központok, multiplex mozik. Jerevánban orosz nyelvű színház is működik, de a színház programja csak ritkán változik. 

A fővárosnak viszonylag jól kiépített tömegközlekedési hálózata van: metró, busz, troli, iránytaxi. A városi tömegközlekedés nem drága, de meglehetősen átláthatatlan és kaotikus. A tömegközlekedés igénybevételét nehezíti az is, hogy a járműveken elhelyezett útvonaltáblák örmény nyelvűek. A szovjet-rendszerből megmaradt az iránytaxik, a „marshrutkák” hálózata. Az iránytaxik a megadott útvonalon gyakorlatilag bárhol megállíthatóak, nem kevés bosszúságot okozva ezzel a közlekedés többi résztvevőjének. A városi és a vidéki utak minősége, és a vidékre vezető utak mentén az út menti szolgáltatások színvonala igen sok kívánnivalót hagy maga után, a hegyi utak az esőzéseket, a havazást követően hosszú időre járhatatlanná válhatnak. A közlekedési szabályokat a helyiek gyakran szabadosan értelmezik, sok helyütt hiányoznak az útburkolati jelek, s az áramkimaradások miatt gyakran nem működnek a közlekedési lámpák. A gyalogosokat a gyakorlatban semmiféle előny nem illeti meg. Közlekedési jelzőtáblák, útburkolati jelek vidéken csak szórványosan vannak, vagy teljesen hiányoznak. Autó bérlése csak azok számára javasolt, akik nagy vezetői rutinnal rendelkeznek. Autó bérlése esetén fel kell készülni arra is, hogy a közlekedési rendőrök "sápot szednek" az utazóktól. 

Örményország területének nagy részével ellentétben rendkívüli biztonsági kockázatot hordoz az örmény- azeri határvonal megközelítése, különösen a Hegyi-Karabah (Nagorno-Karabah) és Azerbajdzsán között található tűzszüneti zóna környezetében. Hegyi-Karabah birtoklásáért Örményország és Azerbajdzsán több éves háborút folytatott, és a tűzszüneti vonalon ma is gyakoriak a fegyveres összetűzések, lövésváltások. A határvidék közelében elaknásított területek találhatók, de aknatérképek hiányában ma már nem beazonosíthatóak a háború alatt telepített aknák helyei. Az aknák mellett veszélyt jelentenek a körzetben szétszórtan található, fel nem robbant lövedékek is. 

A Hegyi- Karabah területére történő beutazás nem javasolt. A nemzetközi közösség és Magyarország hivatalos álláspontja szerint az Örményország által megszállt Hegyi-Karabah Azerbajdzsán része, de oda a bakui magyar konzul nem tud beutazni, és a bajba jutott magyar állampolgárok részére szükség esetén semmilyen módon nem tud konzuli segítséget nyújtani. Azoknak a személyeknek, akik a fentiek ellenére mégis be kívánnak utazni Karabah területére, ehhez Jerevánban külön engedélyt kell kérniük, mert a területre történő beutazáshoz az örmény vízum önmagában nem elegendő. A belépőknek azonban tudniuk kell, hogy a belépéssel maguk is részeseivé válnak egy nemzetközi jogsértésnek (függetlenül attól, hogy a de facto karabah-i hatóságok által kiadott belépési engedélyt útlevelükbe beragasztották vagy sem), mert egy de jure azeri területre történő belépéshez egy Azerbajdzsán által nem ellenőrzött határátkelőt használnak.