Általános adatok

 

http://www.mfa.gov.hu/kum2005/Templates/Img.aspx?img=%2fsites%2fextranet%2fOrszagTerkepek%2fEuropa%2formeny.gif

Ország  Örmény Köztársaság

Kontinens Európa

Terület (km2)  29743

Lakosság száma  2 976 566 fő (2013-as adat)

Főváros Jereván

Államforma  köztársaság

Államfő Szerzs Szarkiszján

Kormányfő  Hovik Abrahamyan

Külügyminiszter  Edward Nalbandian

Diplomáciai kapcsolatok szintje  nagyköveti

Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja  1992. március 30.

 

Politikai kapcsolatok

 

Fontosabb egyezmények

  • megállapodás diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről (1999. december 10.);
  • megállapodás a külügyminisztériumok közötti együttműködésről (1992)

 

A kapcsolatok rövid története

 

Magyarország 1991. december 26-án ismerte el Örményország függetlenségét és 1992. március 30-án létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Kapcsolatainkban különleges fontosságot tulajdonítunk a magyarországi örmény közösségnek, amely hídszerepet tölt be országaink között. Hazánkban jelentős örmény diaszpóra él. Önálló kisebbségi önkormányzattal, kulturális intézettel, templommal, újsággal rendelkeznek.

 

2000-ben, jereváni székhellyel megalakult az „Örményország-Magyarország Egyesület”, elnöke Szimonján Anahit asszony (egyúttal az ENSZ jereváni képviseletének munkatársa), elnökhelyettese Artasesz Blurcjan, 2003-tól 2012-ig hazánk örményországi tiszteletbeli konzulja volt.

 

Örményországban nincs magyar nagykövetség és konzuli hivatal, az örmény fél a diplomáciai kapcsolatokat 2012. augusztus végén egyoldalúan felfüggesztette. Örményország vonatkozásában a konzuli ügyintézést, feladatokat a tbiliszi Magyar Nagykövetségen működő konzul látja el.

 

 

Magas szintű látogatások

  • Raffi Hovanaszjan külügyminiszter hivatalos budapesti látogatása: 1992. augusztus 2-4.
  • Szent-Iványi István külügyi államtitkár hivatalos jereváni látogatása: 1996. november 1-3.
  • Vardan Oszkanjan első külügyminiszter-helyettes budapesti látogatása, a budapesti Örmény Kulturális Központ megnyitása alkalmából: 1997. október 4-7.
  • Ter-Petroszjan elnök 1994 decemberében részt vett a budapesti EBEÉ csúcstalálkozón, fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök, aki hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg az örmény elnököt.
  • 1995. augusztus 29. és szeptember 6. között Erdős André helyettes államtitkár ¬– az EBESZ soros elnökének képviseletében – látogatást tett Grúziában, az Örmény és az Azerbajdzsáni Köztársaságban.
  • Vardan Oszkanjan külügyminiszter részt vett az ET megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 1999. május 5-8. között megrendezett budapesti ünnepi megemlékezésen, illetve a Miniszteri Bizottság 104. ülésén.
  • Boros Jenő helyettes államtitkár 2004. áprilisi kaukázusi körútja során ellátogatott Jerevánba.
  • A Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Komor Levente vezette küldöttség 2004. augusztus 28-án részt vett a II. világháborúban elesett magyar és örmény katonák jereváni emlékművének avatásán. A magyar küldöttség megkoszorúzta az örmény Genocídium Emlékművét is.
  • Az európai igazságügyi miniszterek Jerevánban 2006. október 12–13-án megrendezett 27. konferenciáján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot dr. Lévayné dr. Fazekas Judit szakállamtitkár képviselte.
  • 2007. július 4. és 8. között Örményországba látogatott dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész.
  • Dr. Vadai Ágnes, a HM államtitkára 2008. április 24-27. között látogatást tett Örményországba.
  • 2008. november 17-én Jerevánba látogatott Dr. Göncz Kinga külügyminiszter asszony, ahol találkozott Szerzs Szarkiszján örmény elnökkel, Tigran Szarkiszján miniszterelnökkel, Edward Nalbandian külügyminiszterrel és Nerses Yeritsian gazdasági miniszterrel.

 

Gazdasági kapcsolatok

 

A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői

A kormány legfőbb feladata a gazdasági és a szociális problémák leküzdése, valamint a hegyi karabah-i probléma megoldása. Tartós fellendülés tapasztalható a gazdaságban, a kormány a gazdaság kétszámjegyű növekedésének fenntartására, a külföldi befektetések ösztönzésére és az örmény export növelésére törekszik.

 

A legnagyobb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Belgium, Izrael, USA. Az export csaknem felét a drága- és féldrágakövek tették ki, jelentős a textiltermékek, továbbá a műszerek, a gépek és berendezések, valamint a fémtermékek kivitele. Importban a nyers drágakövek, ásványok, gépek és berendezések, és az élelmiszeripari késztermékek a meghatározóak.

 

Örményország az EU felé orientálódik, de eközben fejleszti stratégiai együttműködését Oroszországgal is, amely továbbra is elsőszámú gazdasági és politikai partnere, nem utolsó sorban a karabah-i kérdés rendezetlensége miatt. Oroszország is stratégiai partnerként kezeli Örményországot a kaukázusi térségben. A 2001. zeptemberében aláírt, 2010-ig terjedő kétoldalú hosszú távú gazdasági együttműködési program képezi az együttműködés alapját. Prioritást élvez a katonai, az energetikai, illetve az atomenergetikai együttműködés fejlesztése. A gazdasági kapcsolatok alakításában és közös projektek megvalósításában nagy szerepet játszik a mintegy 2 milliós oroszországi örmény diaszpóra.

 

Örményországban folyamatban van az öntözési rendszer rekonstrukciója, a mezőgazdasági reformot támogató program és az északi országrész agrárfejlesztési hitelprogramjának a megvalósítása. Az IMF a szegénység leküzdésére 87 millió USD összegű, három éves hitelkeretet hagyott jóvá Örményország számára. Az USA folyamatosan jelentős pénzösszegekkel támogatja többek között az örmény hadsereg, a demokrácia, a gazdaság és a szociális szféra, valamint az igazságszolgáltatás és a nemzetbiztonság fejlesztését célzó programokat, emellett rendszeresen humanitárius segélyt is nyújt/

 

Örményország 2003. február 5-én, mintegy két éves várakozás után a WTO 145. tagja lett, egyidejűleg vállalta, hogy 2009-től bevezeti az értéktöbbletadót (VAT) a mezőgazdasági termékekre.

 

Örményország és az EU közötti kapcsolatok alapja az 1999-ben hatályba lépett EU-Örményország Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (célja a demokratikus elvek, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság megszilárdítása volt). 2004-ben az EU kiterjesztette Örményországra is az Európai Szomszédságpolitika (ENP) hatályát és 2006-ban elfogadták az ország cselekvési tervét. Örményország 2009 óta tagja a KP programnak.

 

Az EU és Örményország közötti Társulási Megállapodással kapcsolatos tárgyalássorozat 2013 szeptemberében lezárult, de Örményország bejelentette, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozása miatt nem írja alá a megállapodást (az EGU 2015. január 1-én kezdte meg a működését).

 

Miután Örményország csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, felfüggesztették a TM megkötésére irányuló tárgyalásokat. Mindazonáltal az EU előre tekintve úgy látta, hogy egyértelmű a felek elkötelezettsége a párbeszéd folytatására azokon a területeken, ahol ez összeegyeztethető az Örményország által az EGU keretében vállalt kötelezettségekkel. Örményország sem mondott le az EU-örmény kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Szerzs Szarkiszján államfő több tárgyaláson és fórumon hangoztatta, hogy Örményország EGU tagsága teljes mértékben összeegyeztethető az EU-val való kapcsolatok szorosabbra fűzésével. Bár szerinte a nemzetközi környezet nem megfelelő a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez, Örményország EGU tagsága nem gyengíti Jereván EU iránti érdeklődését. Remélhetőleg előbb-utóbb az EU az EGU-val is mélyebb kapcsolatokat épít ki.

 

2014-ben az EU-örmény kapcsolatokban két fontos eredmény született: januárban életbe lépett a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodás; márciusban az az egyezmény, amely lehetővé teszi Örményország részvételét az EU programokban és az EU ügynökségek munkájában.

Örményország arra törekszik, hogy mihamarabb megkezdődjön a vízumliberalizációs tárgyalási folyamat; ennek eredményessége belpolitikailag nagy jelentőségű lenne Szerzs Szarkiszján államfő és a kormányzó pártja számára.

 

Örményország és az EU nemrégiben sikeresen lezárta az új EU-örmény együttműködési keret-megállapodás kidolgozására irányuló tárgyalások előkészítését, meghatározta a tárgyalóküldöttségek mandátumát. Örmény részről egy olyan megállapodás megkötésére törekednek, amely tartalmazza a TM korábbi tervezetének politikai elemeit és a DCFTA azon részeit, amelyek nem mondanak ellent az EGU tagsággal vállalt kötelezettségeknek.