Általános adatok

http://www.mfa.gov.hu/kum2005/Templates/Img.aspx?img=%2fsites%2fextranet%2fOrszagTerkepek%2fEuropa%2fgruzia.gif

Kontinens   Európa

Terület (km2)   69 700

Lakosság száma: 3.71 millió fő (2014 novemberi adat)

Főváros   Tbiliszi

Államforma  köztársaság

Államfő Salome Zourabichvili

Kormányfő Mamuka Bakhtadze

Külügyminiszter David Zalkaliani

Diplomáciai kapcsolatok szintje nagyköveti

Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja  1992. május 14.

 

Politikai kapcsolatok

 

Fontosabb egyezmények

-megállapodás a külügyminisztériumok közötti együttműködésről (1996. október 31.)

-megállapodás a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről (1997. szeptember 30.)

-kulturális együttműködésről szóló keret-megállapodás (2015. február 10.)

-oktatási csereprogram megállapodás (2014-2016)

 

A kapcsolatok rövid története

 

Magyarország a FÁK-tagországok elismeréséről 1991. december 26-án hozott kormánynyilatkozat alapján ismerte el a szuverén és független Grúziát. Az országgal 1992. május 14-én létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat.

Hazánkat a tbiliszi magyar Nagykövetség képviseli Grúziában (ezt megelőzően a kijevi magyar nagykövet volt ott akkreditálva).

2008. október 28-án Dr. Göncz Kinga külügyminiszter Tbilisziben megnyitotta a magyar nagykövetséget.

 

A kétoldalú kapcsolatrendszer politikai légköre baráti, megoldatlan kérdések nem terhelik.

 

Részleges vízumkönnyítés van érvényben Magyarország és Georgia között, ennek értelmében a diplomata és szolgálati útlevelekkel rendelkező georgiai állampolgárok legfeljebb 30 napos tartózkodás céljából érvényes útlevél birtokában vízum nélkül léphetnek be Magyarországra. Magyar állampolgárok három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén utazhatnak vízummentesen Georgiába.

 

Magyarország megpályázta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) 2017-2019 időszakra szóló tagságát. (Horvátország, illetve a clean-slate-t megtörve 2013. augusztusban Oroszország is bejelentette jelölési szándékát.). A választásokra 2016 novemberében kerül sor. A 2016-2018-as időszakot illetően a kelet-európai választási csoport részére két hely üresedik meg, melyekre Georgia és Szlovénia pályázik. Georgiával kölcsönös megállapodást kötöttünk egymás EJT jelölésének támogatására vonatkozóan.

 

2015. február 2-án Szombathely és Kutaiszi testvérvárosi kapcsolatot kötött egymással.

 

Az EU és Georgia 2011 márciusában vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodást kötöttek és 2012 júniusa óta vízumliberalizációs párbeszédet folytatnak. A Vízumliberalizációs Akcióterv (VLAP) végrehajtása 2015-ben befejeződött, az Európai Bizottság december 18-án nyilvánosságra hozta az utolsó előrehaladási jelentését és 2016 márciusában javaslatot tett Georgia schengeni vízummentességére.

A 2008. augusztus 1. óta működő EUMM Georgia civil megfigyelő misszió az ENSZ és az EBESZ georgiai missziójának kivonását követően egyedüli nemzetközi szereplőként maradt a térségben. A jelenleg 241 fős nemzetközi létszámmal működő misszió létszámának 200 főre való csökkentéséről döntött az EKSZ, tekintettel arra, hogy a közös kül- és biztonságpolitika költségvetési kerete igen szűkös a 2015-ös évre. Magyar részről jelenleg 9 szakértő teljesít szolgálatot a misszióban.

 

Oktatási kapcsolatok

2013. szeptember 30-án kormányközi együttműködési megállapodást írtunk alá oktatási, tudományos és kulturális téren. A 2014-2016-os oktatási együttműködési tárcaközi megállapodás értelmében a magyar kormány a Stipendium Hungaricum program keretében évi 50, a georgiai kormány évi 5 ösztöndíjas hallgató fogadását vállalta. A diákcsere koordinálása érdekében Magyar-Georgiai Oktatási Munkacsoport alakult. Idén a tervek szerint aláírásra kerül a csereprogram következő 2 évre vonatkozó megállapodása.

 

Magas szintű látogatások

  • Sevardnadze grúz elnök és Csikvaidze volt külügyminiszter 1994 decemberében részt vettek az EBEÉ budapesti csúcstalálkozóján.
  • 2008. szeptember 22-én Dr. Göncz Kinga külügyminiszter kétoldalú találkozója Eka Tkeshelashvili grúz külügyminiszterrel az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakának margóján.
  • 2008. október 28-án Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tbiliszi látogatása a magyar nagykövetség megnyitása alkalmából.
  • 2014. február 12-14-én David Uszupashvili georgiai házelnök hivatalos látogatást tett Budapesten.
  • 2014. április 28-29-én Maia Pandzsikidze külügyminiszter részt vett Budapesten a V4 - Keleti Partnerség külügyminiszterek találkozóján, melynek margóján kétoldalú megbeszélést folytatott Martonyi János külügyminiszterrel.
  • 2014. június 22-25-én Darák Péter, a Kúria elnöke részt vett a közép-és kelet-európai országok legfelsőbb bírósági elnökeinek tbiliszi konferenciáján.
  • 2014. október 30-31-én Szabó László KKM miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár társelnökként Tbiliszibe utazott a magyar-georgiai GVB II. ülésére.
  • 2014. november 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos látogatást tett Tbilisziben, ahol aláírásra került a kétoldalú Telekommunikációs és Információ-technológiai Együttműködési Egyetértési Nyilatkozat.
  • 2014. november 18-19-én Mikola István államtitkár részt vett a Tbilisziben megrendezett 2. Dél-Kaukázusi Biztonsági Fórumon, melynek margóján megbeszéléseket folytatott David Dondua első külügyminiszter-helyettessel.
  • Irakli Garibashvili georgiai miniszterelnök 2015. február 9-10-én hivatalos látogatást tett Budapesten és kétoldalú tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Kövér László házelnökkel. Aláírásra került a kétoldalú tárcaközi külügyi együttműködési jegyzőkönyv és a tárcaközi kulturális megállapodás.
  • Otar Danelia mezőgazdasági miniszter hivatalos látogatást tett Budapesten 2015. február 9-én.
  • Davit Bakradze európai és euroatlanti integrációs államminiszter 2015. április 15-én munkalátogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott a KKM-ben Szijjártó Péter miniszterrel, Benkő Levente helyettes államtitkárral, politikai igazgatóval, Balogh Csaba helyettes államtitkárral, a Miniszterelnökségen Takács Szabolcs államtitkárral és Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkárral.
  • Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. május 13-15-én részt vett az EBRD éves Közgyűlésén Tbilisziben.
  • Kövér László házelnök 2015. május 18-án kétoldalú megbeszélést folytatott a NATO PKGY ülésen részt vevő David Uszupashvili georgiai házelnökkel.
  • Mikola István biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár, valamint a Miniszterelnökség részéről Takács Szabolcs államtitkár 2015. június 18-19-én részt vettek a batumi Georgia’s European Way nemzetközi konferencián.
  • Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége – Németh Zsolt elnök és Balla Mihály alelnök részvételével – Georgiában tett látogatást 2015. szeptember 8-10. között.
  • Szabó László miniszterhelyettes 2015. október 15-16-án részt vett a Tbiliszi Selyemút Konferencián.
  • Szabó László miniszterhelyettes meghívására 2015. október 28-29. között Budapesten került sor a Magyar-Georgiai KKB harmadik ülésszakára.
  • Mikheil Janelidze külügyminiszter 2016. március 29-30-i budapesti hivatalos látogatása
  • Giorgi Mghebrishvili georgiai belügyminiszter 2016. április 27-28-i budapesti hivatalos látogatása
  • Tinatin Khidasheli védelmi miniszter 2016. május 5-6-i budapesti hivatalos látogatása

 

Gazdasági kapcsolatok

 

A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői

 

A 90-es évek:

A grúz gazdaság a polgárháború következtében 1992-93-ban összeomlott. A gazdasági talpra állításához Grúzia jelentős pénzügyi támogatásokhoz jutott. Az IMF aktív szerepet vállalt a grúz gazdaság helyreállításában, s egyben piacgazdasággá való átalakításában. A gazdaság normalizálódásának jelei már 1995-ben mutatkoztak, majd 1996 végére pénzügyi stabilitást értek el. 1996-ban 13%-ra, majd 1997-ben 7,3%-ra szorították le az inflációt, ami 1993-ban még 3000% volt.  Az IMF-fel jó együttműködést alakítottak ki, annak ellenére, hogy a szervezet szigorú, korlátozó gazdasági intézkedések meghozatalára késztette a grúz kormányt. Nagy súlyt fektetnek a regionális gazdasági együttműködési projektekre.

Az országban jelentős privatizáció zajlott le. A kisvállalatok közel 90%-ának magánosítására került sor. A kilencvenes évek második felében kezdődött az állami nagyvállalatok (Tbiliszi Repülőgépgyár, Rusztavi Fémmű, Azot Termelési Egyesülés) privatizálása, az évtized végére az államkassza bevételeinek 70%-át már a magánszektor adta. A 2006 végéig szóló új privatizációs stratégia egyebek között az energia és kommunális szolgáltatók, a távközlés, ill. a grúz kereskedelmi flotta magánosítását irányozza elő.

 

A 2000-es évek:

A 2000. június 14-én WTO taggá vált ország gazdaságában már a 2000-es évek elején érződött az egyenletesebbé váló gazdasági növekedés. 2003-ban a GDP 8,6 %-al, 2004-ben 8,4%-al nőtt. Az ipari termelés 2004-ben 12,2 %-kal bővült. A grúz gazdaság 2005-ben az IMF értékelése szerint is jól teljesített: a GDP az első háromnegyed évben 7,7%-kal bővült, sikerült kézben tartani az inflációt és nőttek a devizatartalékok is.  Ugyanakkor súlyos probléma volt a kereskedelmi mérleg tetemes hiánya, a viszonylagos egyensúly fenntartását a külföldön dolgozó, 1 millió főre tehető (elsődlegesen oroszországi) vendégmunkások átutalásai teszik lehetővé. A Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) kőolajvezeték ünnepélyes műszaki átadására 2005 májusában került sor. 2007 során elkészült a Baku-Tbiliszi-Erzurum földgázvezeték is.

 

Napjaink:

Georgia fő gazdasági ágazatai közé a mezőgazdaság, bányászat, alkoholtartalmú és nem alkoholtartalmú italok előállítása, kohászat, gépgyártás, vegyipar tartozik. Az ipar és a mezőgazdaság is nagyfokú tőke-, illetve technológia-hiánnyal küzd, amelyet csak részben képesek ellensúlyozni a többségükben külső forrásokra épülő hazai, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetések (2014-ben 1,27 milliárd USD értékű FDI érkezett az országba, ami 35%-os növekedést jelent). A Georgiai Statisztikai Hivatal által közreadott statisztikai adatok szerint 2014-ben folytatódott a gazdasági növekedés. A GDP 4,8 %-kal növekedett az előző évhez képest. 2014. utolsó negyedévében azonban már lassult a gazdasági növekedés; az előző év azonos adatához képest 1,8% volt csak). Visszaesett az ipari termelés (6,9%-kal), az elektromos áram, gáz és vízfelhasználás (6%-kal).

 

Georgia majdnem teljes földgáz és olajszükségletét importból fedezi. Jelentős vízienergia-kapacitással rendelkezik. Az ország - elsősorban vízierőművek felújítása révén - áthidalta azt az időszakot, amelyet krónikus energiaellátási problémák jellemeztek. A földgáz beszerzési forrásokat teljes mértékben átállították Oroszországról Azerbajdzsánra. A Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték, a Dél-Kaukázusi Gázvezeték és a Kars-Akhalkalaki vasút biztosítja, hogy Georgia kihasználja azokat a kedvező földrajzi lehetőségeket, amelyek Európa és Ázsia közötti tranzitszerepéből fakadnak. A Dél-Kaukázusi Gázvezeték továbbfejlesztése révén – ami része a Shah Deniz II. Déli Gázfolyosó projektnek – 2 milliárd USD értékű külföldi tőkeberuházást várnak.

 

A földgáztermelés 2012-ben 9.151 millió köbméter, a földgázfogyasztás 1,97 milliárd köbméter volt; a fölgáz-import 1,96 billió köbmétert tett ki.  2013. január 1-i felmérés szerint az ország 8.495 milliárd köbméter földgáztartalékkal rendelkezik.

 

A külgazdaság-politikában Grúzia a hangsúlyt az Európai Unióval és az USA-val való viszony szorosabbá tételére, valamint az Oroszországgal folytatott külgazdasági együttműködés helyreállítására helyezi.

Georgia 2009 óta él az EU Keleti Partnerség kínálta lehetőségekkel. Fontos mérföldkő volt a Társulási Megállapodás és az annak részét képező Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás (TM/DCFTA) aláírása 2014. június 27-én. A magyar Országgyűlés 2014. november 25-én szavazta meg az EU-Georgia (127 igen, 6 nem) társulási megállapodást, Áder János köztársasági elnök december 5-én írta alá a ratifikációs okmányt. Az Európai Parlament december 18-án ratifikálta a dokumentumot. 

 

Magyarország és Georgia külgazdasági kapcsolatai

 

Magyarország EU csatlakozásával összefüggésben a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló 1992. november 2-án aláírt egyezmény felmondását kezdeményeztük a grúz félnél 2003 júliusában. Ennek helyébe az EU és a Grúz Köztársaság között 1996-ban aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA) lépett, így a folyamatosság biztosított. Már korábban átadásra kerültek a beruházásvédelmi, ill. a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények szövegtervezetei.

 

A kétoldalú kereskedelmi forgalom az elmúlt néhány évben az alábbiak szerint alakult: (millió USD-ben):

 

 

Időszak

Import

Export

Áruforgalom (export+import)

Külkereskedelmi egyenleg

2013

0,601

53,209

53,810

+52,608

2014

0,658

58,271

58,929

+57,613

2015

0,702

45,387

46,089

+44,685

         

Változás 2014/2013

 +10%

 +10%

+10%

            +10%

Változás 2015/2014

  +7%

  -22%

             -22%

             -22%

Forrás: KSH, érték millió USD

 

 

 

2014-ben Georgia Magyarország 73. kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelmi termékforgalomban 0,03%-ot tett ki. Exportunkban a 67. helyen, míg importunkban a 99. helyen állt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2014-ben 10%-kal nőtt, értéke 58,9 millió dollár volt. Jelentős kereskedelmi többletünk 2014-ben tovább emelkedett, szintén 10%-kal és így 57,6 millió dollárt tett ki.

 

2015-ben külkereskedelmi áruforgalmunk 46,1 millió dollárra esett vissza, ami 22%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A csökkenés jelentős részben az erős dollárárfolyamra vezethető vissza, euróban csak 6%-ot tesz ki. Kivitelünk 2015-ben 45,4 millió dollár, míg behozatalunk 702 ezer dollár volt. Exportunk 22%-kal csökkent, míg az import 7%-kal emelkedett. Exportunk meghatározó termékei a feldolgozott termékek (27 millió dollár), a gépek és szállítóeszközök (8,5 millió dollár), valamint az élelmiszerek, az italok és a dohány (7,1 millió dollár) voltak. Importunk áruszerkezetét tekintve a legfontosabb behozatali cikk (297 ezer dollár értékben) a gépek és szállítóeszközök voltak.